A kormány 2,6 milliárd forint támogatást ad Makónak, hogy felépítsék a városi könyvtárat a 2011-ben elhunyt Makovecz Imre tervei alapján. Pár napja le is rakták az alapkövét. A döntés több érdekes kérdést is felvet, de lássuk csak a két legizgalmasabbat, hogy

  1. mennyire jó ötlet egy olyan, sok évvel ezelőtt készült tervet leporolni, amelynek már nem él az alkotója, illetve
  2. mennyire jó ez a terv.

Jó ötlet-e új Makoveczet építeni?


Az MTI szerint azért építjük fel Makón a városi könyvtárat a régi tervek szerint, mert "a kormány támogatja Makovecz Imre eddig el nem készült terveinek megvalósítását Magyarországon és az egész Kárpát-medencében". Ez így  – annak ellenére, hogy Makoveczet az egyik legfontosabb XX. századi magyar építésznek tartom  – lássuk be, elég nagy sületlenség. És nem csak azért, mert

ha egy terv "nem készült el", ahogy a közleményben írják, akkor az a terv nem létezik, szóval az alapján nem is lehet felépíteni a házat.

Gondolom inkább "meg nem valósult" terveket akartak írni, de a dolog még így is sántít.

Ezer egy oka lehet ugyanis annak, hogy egy megtervezett épületből végül mégsem lett semmi. Mondjuk, hogy a pályázaton egy másik elképzelés nyert és azt építették fel. Vagyis, oda nem épülhet fel még egyszer. Vagy mert megváltoztak a körülmények, rájöttek, hogy nem arra van szükség. Kiderült, hogy túl drága. Esetleg nem tetszett a megrendelőnek. Lehet, hogy nem tetszett az építésznek sem. És így tovább.

Itt természetesen leginkább az általánosítással van a baj: miért kellene bizonyos épületeket megépíteni csak azért, mert egy adott tervező munkái?

A ház nem egy szobor.

Persze az ellenkezőjét sem lehet feketén-fehéren kijelenteni. Miért is ne lehetne megvalósítani egy megfelelő tervet, ami kifejezetten az adott helyre készült öt, tíz vagy akár húsz évvel ezelőtt? Oké, vannak logikus ellenérvek. Például, hogy az építész nem szólhat már bele. Ez egy kicsit olyan, mintha egy elhunyt festő el nem készült képét megfestenénk a vázlatok alapján. Persze csak kicsit, hiszen az építész gyakran akkor sem szólhat bele mi történik a tervével, ha még él.

A Makón épülő városi könyvtár látványterveA Makón épülő városi könyvtár látványterve

Fotó: Makona Tervező Kft / MTI

Az már problémásabb, hogy ő mit szólna hozzá. Minden építész stílusa változik, ennek a folyamatnak Makovecz Imre művészete az egyik legizgalmasabb példája. Két munkája közt, amit egy évtized választ el, ég és föld lehet a különbség. Egyáltalán nem valószínű, hogy egy új feladatot a tíz-húsz évvel korábbi módszereivel oldana meg.

Ám mindezzel együtt számomra a legfőbb baj inkább az, hogy ha szeretnénk Makovecz építészeti örökségét megőrizni, akkor nem biztos, hogy új házakat kellene építenünk. Kicsit olyan ez, mintha a kastélyprogram keretében új kastélyokat építenénk, ahelyett, hogy a régieket mentenénk.

Teljesen értelmetlen, hogy Makovecz Imre szellemiségét úgy próbáljuk ápolni, hogy 2,6 milliárdból építünk egy sosem volt Makovecz-épületet, miközben ennek úgy a századrészéből menthetnénk meg azokat a remekműveit, amelyek pár éven belül el fognak tűnni.

Mondjuk a végletekig elcsúfított szentendrei Duna Éttermet (áll még egyáltalán?), vagy a kis gloriettjét a váci révnél, amelyik pár éve így nézett ki egy áradás után:

A váci rév Makovecz tervezte pihenője 2013-banA váci rév Makovecz tervezte pihenője 2013-ban

Fotó: Szávoszt-Vass Dániel / Dunai Szigetek blog

Ezekkel senki nem foglalkozik. Hahó nemzetmentők!

 

Jó ötlet-e felépíteni ezt a könyvtárat?

Számtalanszor megírtam már itt a blogon, hogy egy helyi használatú épület esetében – legyen az templom vagy művelődési ház –, az a legfontosabb, hogy mi tetszik az azt használó közösségnek. Ha ez a közösség, jelen esetben Makó, Makoveczet szeretne magának építeni, akkor miért ne építhetne? Főleg, ha már meg is van a terv, és szereztek rá pénzt az országtól.

Történelmi érték pusztul, vagy végre valami klassz új épül?

Történelmi érték pusztul, vagy végre valami klassz új épül?

Egy régi villát bontanának le Budán, hogy a helyére kultúrközpont épüljön. A lakók tiltakoznak, de kinek van igaza?Tovább

Makón elég sok épülete van amúgy Makovecznek. Igaz, hogy nekik csak a kései periódus jutott, amikor már inkább díszleteket tervezett a mester, nem annyira organikus házakat. Ugyanakkor, ha egy kisváros több épületének is ugyanaz a karakteres stílusa, az mindenképpen stílust ad az egész településnek. Ami azért elég nagy kincs.

A városi könyvtár környezetének terveA városi könyvtár környezetének terve

Fotó: Makona Tervező Kft / MTI

A városi könyvtárról csak látványterveket kapott a sajtó, azok alapján pedig elég nehéz megítélni, hogy milyen is az a ház. A külső az csak egy – na persze elég fontos – tulajdonsága az épületnek. Ez alapján

egyáltalán nem néz ki rosszul.

Nem tudom, mikor készült a terv, s hogy miért lett pont ilyen, de sokkal visszafogottabb, mint számos más kései alkotása. Kifejezetten harmonikusnak tűnik a környezetébe illeszkedően, és a finom könyvmotívum sem olyan, mint egy hamburger alakú hamburgerbüfé – ha valaki nem figyel, talán fel sem tűnik neki az utalás.

d-vett20170217001

Fotó: Makona Tervező Kft / MTI

Szóval úgy tűnik, jó épület lehet belőle. Nem kiemelkedő, nem világraszóló, főleg nem egy Makovecz-életműben, de jó épület.  Mondom mindezt a körülmények ismerete nélkül, pusztán a látványtervek alapján. Na meg persze anélkül, hogy tudnánk, mások mit terveztek volna ugyanide, ha ugyanennyi pénzük lett volna a megvalósításra.

Borítókép: Makona Tervező Kft / MTI. Érdekel az építészet? Kövesd az az Urbanistát a Facebookon!

Facebook
Telefon